A szívverés a gyíkneszekre passzol,
a víztükörbe bámul ott a hegylánc,
ahogy mikor kimész (megint nem alszol)
hogy arcot moss, s egy új barázdát meglátsz,
hevült betonnak át a hézagán ott
megannyi biszbasz szökken élni dacból,
toboz potyog le, hogyha lépsz, na látod,
a szívverés a gyík neszére passzol,
a vér kering, (sirály, ha halra les),
megannyi biszbasz szökken élni dacból,
az ember botlik egyet, transzba es,
megannyi biszbasz szökken élni dacból,
hevült betont feszítve, bármi áron,
a szívverés a gyíkneszekre passzol,
és szenderülsz kabóca-áriákon.